A Helyi értékeink, épített és környezeti örökségünk szekció ajánlásai
- Minden régi örökség megszüntetése, átalakítása előtt széleskörű vitát, beszélgetéseket kell tartani a megfelelő hasznosítás lehetőségeiről, megőrzéséről. Ezekbe elsősorban a helyi civil közösségeket vonják be, megfelelő szakemberek irányításával. Ne a piaci érdekek kerüljenek előtérbe.
- A jó példákat máshol is lehet hasznosítani. Pl. Csemőben a vasútállomás épületéből bölcsődét alakítottak ki. A tárgyi emlékeket a helytörténeti gyűjteményben őrzik.
- A megőrzésnek anyagi vonzata is van, ezek odaítélésére független szakmai biztottságra és megfelelő anyagi háttérre van szükség.
- Amennyiben elkerülhetetlen az érték-épület elbontása, abban az esetben az értékről teljeskörű tudományos dokumentációt kell elkészíteni, és az így elkészült dokumentációt le kell adni az illetékes hivatalba (múzeum, kormányhivatal stb.).
Az Ifjúsági szekció ajánlásai
2024. június 08-án Budapesten, a Király utca 15. számú ház előtt került sor Ráday Mihály, Szövetségünk egykori elnökének emlékkő avatására. A kőbe vésett idézet: “A tudás, az érdeklődés közelebb visz ahhoz, hogy megszeressünk valamit. Ha megszeretjük, akkor már valamennyire magunkénak is érezzük, és fontos lesz nekünk, hogy óvjuk, őrizzük, tegyünk érte, gondozzuk.”
Ezeket a gondolatokat számtalanszor hallhattuk Ráday elnök úrtól, és azt gondoljuk, remekül összefoglalja mindazt, amit a fiatalok, a gyerekek városvédő mozgalomba való bevonásáról gondolunk.
A város- és faluvédő tevékenységben kiemelten fontos az “ifjúság” bevonása, ehhez sokféle módon lehet és kell a fiatalokat megszólítani. Figyelembe kell venni, hogy másképpen kell a jelenlegi generációk figyelmét felkelteni, megszólítani, mint korábban, ezért élni kell a hozzájuk közel álló technikai eszközökkel, megoldásokkal.
A városvédő közösségekben a fiatalok bevonásának egy jó gyakorlata lehet, ha kipróbálhatják és megvalósíthatják ötleteiket a helyi értékek megőrzésével kapcsolatban. Ehhez hasznos példákat említettek a szekció résztvevői (pl. interjúk, mini-filmek készítése, különféle képzőművészeti, grafikai technikák alkalmazása.). Ily módon a hagyományok értékmegőrző folyamata az új technikai lehetőségekkel és friss szemléletekkel párosulva maradhat fenn. Ezekhez lehetőséget adnak a közösségi programok, a táborok, a különféle tematikus foglalkozások. Ezek szervezésében és lebonyolításában a különböző szakmák és generációk multidiszciplináris együttműködése szükséges.
Nem lehet elég korán kezdeni! A korábbi években is elhangzott már, hogy a helyi óvodában is ajánlott olyan foglalkozásokat szervezni, ahol a helytörténettel, az értékekkel foglalkoznak. Fontos az érintettek motiválása, az interaktív játékok előtérbe helyezése, a közösség építésének pozitív példái, a korábbi táborozók csoportvezetőként való visszahívása és a gyerekeken keresztül a szülők, a fiatal felnőttek bevonása a településvédő, értékmentő munkába.
Nagyon jó példák vannak a helyi szépítő és védő táborok szervezésére, ezek tapasztalatait javasoljuk a Szövetség honlapján és a hírlevélben közkinccsé tenni a többi egyesület számára. A Szövetség által kiadott 30 év 30 táboráról szóló kiadvány az országos táborok bemutatásával, az ott szerzett tapasztalatok összegzésével, az egykori táborozók és táboroztatók visszaemlékezéseivel ötleteket adhat, hasznos kézikönyv lehet a helyi egyesületek és táborszervezők számára.
A Képző- és iparművészeti szekció ajánlásai
A szekció elismeréssel tekint a ceglédi polgárságnak az elmúlt 175 évben a Kossuth-kultusz éltetése érdekében végzett sokrétű tevékenységére.
A Kossuth-kultusz ceglédi éltetői közül kiemelt tisztelet illeti meg a Turini Százas Küldöttség tagjait, akik 1877-ben meglátogatták a torinói száműzetésben élő Kossuth Lajost. A Kossuth-kultusz ceglédi éltetői közül ki kell emelni a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kört, a Kossuth Múzeumot, valamit Cegléd város Önkormányzatát.
A szekció él a javaslattétel lehetőségével, hogy a RMVFSZ döntéshozó testületei – megfelelő szakmai előkészítés után – tegyenek ajánlást a Magyar Országgyűlés felé, hogy az, országgyűlési határozattal nyilvánítsa a 2027. évet Kossuth Lajos emlékévnek, emlékezve a nagy magyar államférfi születésének 225., jubileumi évfordulójára.
A szekció javasolja, hogy a 2027-es Kossuth-emlékév programjainak legyenek aktív szervezői és résztvevői a Kárpát-medence város- és faluvédő egyesületei. A Kossuth-emlékév lehetőséget biztosít az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékező szépirodalmi, zenei, és legfőképpen a képző- és iparművészeti alkotásai minél szélesebb körű megismertetésére.
2027-ben két országos jelentőségű Kossuth-szobor felavatásának is évfordulója lesz, mindkét monumentum alkotója Horvay János (1874-1944) szobrászművész, akinek 1902-ben avatták fel a ceglédi és 1927-ben a budapesti Kossuth-szoborcsoportját. A 2027-ben jubileumukat ünneplő köztéri művek nemcsak a magyar művészettörténetben, hanem a politika- és művelődéstörténetben is az eddigieknél több figyelmet érdemlő szobrászati alkotások.
A szekció örömmel értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés a 2025-ös évet Jókai Mór emlékévnek nyilvánította. Jókai Mór születésének 200. évfordulója kiváló alkalmat teremt a város- és faluvédő egyesületek számára Magyarország XIX. századi történelmének és épített örökségének jobb megismerésére és megismertetésére.
A Képző- és iparművészeti szekció javasolja Magyarország döntéshozó szerveinek, hogy a már az Országgyűlés által elfogadott, 2025-öt érintő emlékévek mellett Munkácsy Mihály emlékévről is hozzon határozatot, tekintve, hogy ekkor lesz a kiemelkedő jelentőségű magyar festő halálának 125. évfordulója.
A Környezetvédelem szekció ajánlásai:
Fenntartás, alkalmazkodás és megőrzés.
- Települési növényállománnyal kapcsolatos teendők:
Ne csak ültessék a fákat, hanem 2-3 évig gondozzák, elsősorban öntözzék.
Szárazságtűrő évelőket válasszanak az érzékeny, szokott egynyáriak helyett. (Egynyáriak között is vannak már szárazságtűrőbbek.)
Ritkábban-, és ne „tarra” nyírják a gyepet (kiég a fű töve, az apró élőlények elpusztulnak, stb.).
A növényápolásba vonják be a civileket, az önkénteseket, a lakosokat: pl. közterületek-, munkahelyek-, társas-, és kertes házak előtti területek művelése, örökbefogadások egy-egy területre, stb. - A klímaváltozás miatti új módszerek:
Szárazságtűrő fajok-, és fajták választása fák-, évelővirágok esetében.
Csepegtetőöntözés telepítése/használata, esővízgyűjtés, mulcsozás alkalmazása: víztakarékosság, gyomelnyomás, szervesanyag utánpótlás.
A biodiverzitás érdekében – ahol mód van rá – a holtfák helyben hagyása, holtfasövények létesítése.
Őshonos gyümölcsfák ültetése közterületre.
Esőkertek létesítése a villámesőzések elvezetése és hasznosítása érdekében.
Miyawaki erdők telepítése: kis területen magas darabszámú fásszárú ültetése.
Odúk, rovarhotelek, -itatók, denevérszállások kihelyezése: célja a biodiverzitás, a beporzás, a természetes tápláléklánc biztosítása.
A beporzók számának növelése méhlegelők kialakításával, a fűnyírás elhagyása, virágmag keverékek használata. - Természeti értékeink védelme:
Minden település és környéke természeti értékeinek felmérése (pl. elhagyott, régi temetők, városárkok) fontos a jövőnk érdekében.
Feltérképezésükbe, a védelmük kialakításába, azok megvalósításába aktívan bekapcsolódhatnak az egyesületek tagjai. - A -védő, -szépítő egyesületek egyéb lehetőségei a témában:
– Szemétszedések (TeSzedd, helyi-, és saját szervezésű).
– Állatvédelem: madáretetés/nem etetés, állatmenhelyek támogatása, felelős
állattartás. (Különösen a madarak költési időszakában.)
– Az iskolai környezeti nevelésbe való bekapcsolódás. Szemléltető anyagok
készítése, közös programok szervezése.
– Városszépítő táborok szervezése.
Be First to Comment